Negyvenen voltunk, képviselve volt a ju jitsu-n és a brazil ju jitsu-n kívül a kempo és a judo is. Az utóbbi három jeles képviselője is jelen volt, míg E. Kovács Jani csak nézte az edzést, Ungvári Miklós és öccse Attila részt is vett rajta. Ungvári Miklós Pekingbe a leginkább esélyes magyar judo-sként, ment, és a bírókon is múlt, hogy ezt nem sikerült beváltani. Ha olimpiai érme nincs is még a 66 kg 5. danos világklasszisának, VB-n bronzérmet nyert 2005-ben és 2007-ben, EB-n 2002-ben arany, 2005-ben és 2008-ban ezüstérmet nyert, 2006-ban BEK-győztes lett. Ungvári Attila 2008 Magyar Bajnoka 73 kg-ban, a U23 EB és Hungária Kupa (VK) bronzérmes. Nagy élmény volt a testvérpárral edzeni és küzdeni, Cápához hasonlóan harkályt játszattak szinte mindannyiunkkal (azaz kopogtunk folyamatosan). Nagy hatással volt ránk a kétségtelenül óriási szakmai tudásuk mellett a szerénységük, a budo iránti alázatuk és tiszetlettudó viselkedésük.

Dietz Guszti megnyerő személyisége, közvetlensége, illetve az, hogy a szemináriumon résztvevők közül bárkivel hajlandó küzdeni rendkívül népszerűvé teszi őt, ennek is tudható be, hogy ilyen sokan eljöttünk az edzéseire. Számunkra a megtiszteltetés, hogy elfogadja a meghívásunkat. Az első alkalomhoz hasonlóan most is kétszer kétórás edzést tartott, a délelőtti bjj edzés volt gi-ben, a délutáni submission pólóban. Az edzések második fele jórészt a küzdelmekkel telt, folyamatosan voltak jelentkezők, akik Cápával és a judo mesterekkel akartak küzdeni és ők végig is csinálták mindet.

Az edzések első felében a technikákat vettük és ismét megállapíthattuk, hogy milyen logikus láthatóan hosszú évek, évtizedek alatt kialakított rendszerben van felépítve a Gracie család ju jitsu-ja, valóban egy sakkjátszma a bjj küzdelem, melyben a profik jópár lépéssel előre gondolkoznak és az ellenfél számára észrevétlenül terelik őt a matt felé.

Reméljük mindenki számára kellemes emlék marad a mai nap, hiszen két Európa Bajnokkal is együtt edzhetett. Ezt segíti egyébként az az emléklap, melyet minden résztvevő megkapott Guszti aláírásával, illetve Ő is kapott egy köszönő oklevelet, melyet a tanítványok mindegyike aláírt. Tervezzük, hogy ősszel ismét meghívjuk Cápát Kecskemétre, a pontos időpontot időben bejelentjük itt a honlapon is.

Ui: Most, hogy ezeket írom, eszembe jut Kincses Tibor, aki az 1980-as Moszkvai Olimpián bronzérmet szerzett 60 kg-ban. Róla sajnos méltatlanul keveset beszélünk. Kecskeméten egyébként még nagyobb volt a bronzéremnek a jelentősége, hiszen ez volt a város első olimpiai érme. 1979-ben, amikor kezdtem a judot-t, párhuzamosan edzettünk (másik csoportban hiszen tudása és életkora is magasabb volt), 1987-88-ban pedig együtt végeztük el a segédedzői tanfolyamot. A judo 1964 óta, a Tokiói Olimpia óta van az olimpia versenyszámai között, akkor még négy súlycsoportban (73 kg, 90 kg, 90+ kg és abszolút), 1972-ben Münchenben belépett a 81 kg és a 100 kg, 1980-ban pedig a 60 és a 66 kg. 1968-ban nem volt az olimpián judo versenyszám. Az első magyar judo olimpiai érmet Tuncsik József szerezte 1976-ban Montrealban, 73 kg-ban bronzérmes lett. Ezt követte 1980-ban Kicses Tibor és Ozsvár András (abszolút) bronzérme. 1980 óta csak egyetlen olimpián szereztek magyarok Magyarország színeiben olimpiai érmet, 1992-ben Barcelonában, akkor viszont négyet is (közte Magyarország első és eddig egyetlen aranyérmét): Kovács Antal 100 kg-ban arany, Hajtós Bertalan (73 kg) és Csák József (66 kg) ezüstérmet nyert, Csősz Imre pedig bronzérmes lett 100+ kg-ban.