h_lwww.tatamicentrum.hu
b1b2b3b4b5b6
h_r
Hírös Brazil Ju Jitsu - Kecskemét
Klubunk a Magyar Ju Jitsu Szövetség tagja
Stílusunk a Hangari Ju Jitsu Kelemen Ryu
Szervezzük a Global Grappling versenyeket
Jelenleg 17 látogató
böngészi oldalunkat.

Czabán Laci Félbalatonja (95,8 km Szupermaraton)
2012-03-20 00:00:00
Dr. Czabán László fogorvos, alias fogdoki igazán sportos ember, mindent csinál, csak mozgás legyen. Ezért tagja a klubunknak a gyerekeivel együtt. Tamás és Zsombor együtt jön vele, korábban Benji is. Nagyon komolyan fut, biciklizik, triatlonozik. Élete legkeményebb próbájáról olvashatjátok el a beszámolóját. Gratulálunk és büszkék vagyunk rá!
Első nap befutó 43,6 km után

FélBalaton Szupermaraton beszámoló 2012

Az úgy volt, hogy már évek óta kacérkodtam a Balaton körbefutásának a tervével párosban, de a triatlonos csapattársaim ódzkodása és lustaságom miatt eddig mindig csak távolról szemléltem. Szerencsére a BSI idén igencsak kitett magáért a választható távok sokszínűségében, így gondoltam egy nagyot és négy héttel a verseny előtt leadtam a nevezésem a kétnapos FélBalaton Szupermaratonra, vagyis a 95,8 kilométerre. Ez elég nagy kihívásnak tűnt számomra egy ironmannel és néhány maratoni futással a hátam mögött. A célom elsősorban az volt, hogy lefussam a távot, másodsorban hogy szintidőn belül legyek (ami elég szűknek tűnt első látásra) és harmadsorban élvezni szerettem volna az egész futást.

Na akkor vágjunk is bele. A heti 40-50km-es felkészülési futóedzéseim így utólag már nagyon soványnak tűnnek, de a Pécs-Harkány 25km-es távjának könnyed teljesítése erős önbizalmat adott. Az első napra…, de hogy aztán a második nap mi lesz, arról fogalmam sem volt :-)

Péntek este nyolc óra körül érkeztünk Balatonfüredre. A késői időpont ellenére fel tudtam venni a rajszámomat benne a kaja jegyekkel, le tudtuk adni a kísérő biciklit a másnapi transzferhez és azt is megtudtuk, hogy reggel nyolcra kell a buszoknál lennünk, hogy majd átvigyenek a másnapi tízórás badacsonyi rajthoz.

Kísérőbicikli - ez bizony nagyon sokat tud lendíteni a versenyen és én a legjobb embert, a saját feleségemet kértem meg erre a feladatra. Bár neki is elég nagy kihívásnak tűnt edzés nélkül erősen megpakolt biciklivel két nap alatt a közel 100 km-es távot letekerni picit még lázasan.

De még a péntek esti vacsoránál járunk Balatonfüreden, ahol a kaja már fogyóban volt, de mi kibekkeltük hogy készüljön még némi tészta és császármorzsa. Addig is igyekeztünk beszélgetni minél több futóval az első két napról. Hát páran már elég darabosan mozogtak és ez apró figyelmeztetés volt. Bár nem voltam éhes, igyekeztem túlenni magam a másnapi megmérettetésre. Ez sikerült is, így az első éjszaka igencsak kényelmetlennek találtam az új ágyamat. Érdekes módon második éjszaka ugyanaz az ágy már pihe-puha volt.

A reggeli is a futókhoz volt igazítva, így már reggel hat órától nyitva állt az étterem. A 10 órás rajt Badacsonyból nagyon kényelmesnek tűnt és az oda út alatt vidám társalgás alakult ki a buszban. Közben a mellettem ülő négynapos ultrafutó társam elmesélte, hogy tavaly 23 maratonit teljesített, idén pedig már tízet! Aztán hosszúnak tűnő kilométerek után végre feltűnt a MaratonFüred rajthelyszíne, majd nem sokkal később a miénk is. 43,6km volt az aznapi napi etapunk 5 óra 38 perces szintidővel. A táv nem tűnt olyan borzasztónak, a szintidő azonban egy kicsit sovány volt a terepet ismerve, ráadásul a 'szimpla' MaratonFürdesek 5 óra 54 percet kaptak a 42,2 kilométerre.

Leszállva a transzferbuszokról azonnal kezdődött az extázis, Péter Attila most is mikrofonon keresztül öntötte belénk a lelkesedést és nem is akárhogyan :-) Aztán indultunk is a rajtlista alapján szépen egymás után - és én gyorsan Futótűz után vetettem magam. Elég szűk volt a bringaútvonal első szakasza, ezért is indultunk elnyújtottan egymás után és nem sokkal később a váltósok is ránk rajtoltak a MaratonFüredesek pedig már előttünk voltak. Vagyis a pályán egyáltalán nem unatkoztunk a folyamatos szurkolófalról nem is beszélve. A kísérő bringásokat taktikusan 10 perccel korábban elrajtoltatták, ők majd csak az első frissítőállomás után csatlakozhattak hozzánk.

A frissítőállomások nagyon fontos szerepet játszanak az ember életében, van belőle mérőpontos és van belőle köztes is. De a lényeg, hogy stabilan lehet rájuk számítani még a mezőny végén is. Én imádtam a felszolgált hideg Gösser alkoholmentes sört, két pohár víz után mindig két pohár sör következett, majd egy darab banán és két szál ropi. Néha egy szem aszalt gyümölcs is. És persze egy újabb frissítőállomás mindig egy újabb hét kilométeres etap teljesítését is jelentette.

Fogytak a kilométerek, közben elkezdett erősen tűzni a nap, lehetett vetkőzni és aki nem vigyázott bizony le is égett estére. A pulzusomat az első húsz kilométer alatt igyekeztem 140-150 között tartani, utána pedig 150-160 között. Néha még az emelkedőkre is izomból futottam fel, ha jó volt a társaság, de erről aztán később gyorsan leszoktam a megugrott pulzusszám miatt. Közben Sacival is pacsiztunk az út szélén.

Telt az idő, közeledett Balatonfüred és a végén Dzsonnihoz csatlakozva kényelmesen befutottunk a Tagore sétányra. Még maradt kilenc perc a szintidőből, ami elég kevés tartalék, na de holnap is lesz nap és aggódni ráérünk akkor is. Gyors fürdés, vacsi - amire második nap már bőséges kajával készült az étterem - majd mentünk gyuratni. Este nyolckor már ágyban voltunk, tízkor pedig már aludtunk is. A másnapi rajt reggel nyolcra volt meghirdetve, amihez bizony hatkor már biztos fel kell kelni.

Hát a másnapi felkelés elég érdekes dolog volt. Azonnal elkezdtem tisztelni az ultrafutókat, hogy több nap is rajthoz állnak. Aztán megpróbáltam a szálláshelytől elfutni a Tagore sétányig, a vasárnapi rajt helyszínéig, de szinte sírni tudtam volna, mert csak lejtőn lefelé ment valamennyire. Vajon mi lesz itt a mai nap? Ráadásul 52,2 kilométer! Hát sok időm nem volt aggódni, tíz perc múlva közös rajt, átvettem még egy lesérült váltó első emberének a dugókás chipjét is, aztán indulás.

Hogy mi történt azt a mai napig nem tudom, a rajtnál minden bánatom és sajgó érzésem azonnal varázsütésre elszállt. Szépen beálltam a saját ritmusomra, a pulzusomat szigorúan 140-150 között tartottam és a nagyobb emelkedőkön kötelező séta következett. Közben Horgásztigrissel és Gibbonal megalakítottuk a majomparádé triumvirátust és vagy húsz kilométert futottunk közösen beszélgetve.

Aztán harminc kilométernél nekem váratlanul felugrott a pulzusom 165-re, szerencsére időben észrevettem, vészgyaloglás következett és hamarosan ott volt egy frissítőpont is. Nagyon nem szerettem volna a 'kalapácsos' emberrel itt találkozni. Utána 15 percig nem sikerült újból 140-es pulzus fölé mennem, de aztán helyrejöttem és közben összetalálkoztam a feleségemmel, aki a kísérőkerékpárral Siófokról rajtolt velem szemben, miután még integetett a Tagore-s rajtnál. Szóval így az élelmezési kosaram már kéz közelbe került és egy kis magnézium meg némi energiaital gyorsan le is csúszott.

A negyven kilométeres frissítőnél még egy orrvérzéssel kellett megküzdenem, aztán egy hosszú erős emelkedővel, de innen már hiba nélkül ment minden. Ráadásul ez volt az a mérőpont, ahonnan már az addigi hét perces ezrekkel szemben nyolc perces ezrekkel is szintidőn belül lehetett maradni, vagyis az idő szorításától már nem kellett tartanom.

A maratoni távnál csináltunk egy fotót a táblával, ötven kilométernél bontottam egy képzeletbeli pezsgőt, majd az utolsó két kilométeres szakaszon nagyon erős szembeszélben befutó következett a siófoki aranyparton. És milyen érdekes, de már megint Dzsonnival együtt futottam be :-) A célban hatalmas katarzis, megvan 06:36, szintidőn belül és boldog vagyok. Árpi még ott helyben megígérteti velem, hogy jövőre négy napra jövök :-)

Nagyon jó volt itt lenni, köszönöm Katinak a feleségemnek aki végig kísért bringával, köszönöm a futótársaimnak akikkel együtt futhattam és küzdhettem és köszönöm a BSI-nek is, aki ezt a verseny megálmodta és ilyen szépen megszervezte!

Fogdoki, 2012 március 19.

Második nap rajt (a kép közepén, feketében)
Második nap befutó 52,2 km után
Kati és Laci
 
Kapcsolódó anyagok:
A hónap embere 2011.12
A hónap embere 2006.10
Sport-jitsu Felnőtt Magyar Kupa 2006-03-19
A hónap mondása 2006.10
Felnőtt klub vizsga a 38. félév végén 2006-06-24

Hozzászólások (1)    - A hozzászóláshoz be kell lépned.

2012-03-26 10:00:43      fuvesi
Elismerésem!

2012 év összes híre itt található...
Azonosító:
Jelszó:
Regisztrálok
2018 November
HKSzCs PSzV
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

     

Látogatók száma:
4383606438360643836064383606438360643836064383606


Harcművészek az Egészséges Gyerekekért

Levélküldés