A felszerelésünk egy részét minden edzésre magunkkal hozzuk, más részét csak időnként, az edzés jellegétől függően. Az edzésfelszerelést a következő csoportokra bonthatjuk:

• edzőruha (minden edzésre)
• kiegészítő ruházat és tisztálkodó szerek (minden edzésre)
• fegyverek (időnként)
• küzdő védőfelszerelés (időnként)

• Fogvédő: rugalmas védőeszköz, amelyet a jitsuka a felső fogsorára illeszt a küzdelem közben. Megakadályozza, hogy a két fogsor összeütődjön.
• Fejvédő: a fejet ért ütések tompítására szolgál. 21 éves kor felett nem kötelező. Van arcvédős változata is, ekkor nem kell fogvédő.
• Kesztyű: 10 vagy 12 unciás (a benne lévő szivacs vagy egyéb anyag mennyiségére utal). Gyermekek csak kesztyűben üthetik egymást, felnőtteknél van kesztyűs és pusztakezes fogásnem is.
• Bandázs: kb. 200-300 cm hosszú rugalmas szalag, amelyet a kézfejre tekerünk, nagyobb biztonságot ad azáltal, hogy segít a kézfej csontjait összetartani. Pusztakezes és kesztyűs küzdelemben is használható.
• Mellvédő: 13 év feletti lányoknak illetve nőknek. Nekik egyeébként nem kötelező a küzdelem, de ha küzdenek, a mellvédő kötelező!
• Lágyékvédő: szoros, vagy kemény védőeszköz, amely megakadályozza, hogy megsérüljön a küzdő.
• Lábszárvédő: tömör, belül szivacsot tartalmazó (nem lehet kemény) védőeszköz, a küzdő jitsuka lábszárán. Kettős hatása van; egyrészt védi a sípcsontot, másrészt (a kesztyűhöz hasonlóan) védi az ellenfelet is.
• Lábfejvédő: a lábszárvédőhöz hasonló anyagú és funkciójú védőeszköz a lábfejen. Van amikor egyben van a lábszárvédővel.

• Félbot: kb. 90-100 cm (általában a talajtól az álló jitsuka könyökéig ér) hosszú bot. A vastagsága olyan legyen, hogy a jitsuka azt rendesen meg tudja fogni, használni tudja.
• Rövidbot: kb. 35-45 cm (általában a jitsuka könyökétől az ujja hegyéig ér)
• Kötél: az eszközös fojtások, végtagra hurkolások és a kötözések gyakorlására szolgál. Akkor megfelelő, ha nem merev, a bőrön nem hagy sérülést akkor sem, ha megcsúszik rajta. Általában megfelel gyakorló kötél pótlására az öv (obi).
• Kés: gyakorló kést használunk, igazi éles és hegyes kést csak magas övfokozatú mesterek (4., 5. dantól felfelé) használnak. Tatamin éles kést sosem használunk. Legjobb a tompa fémkés műanyag nyéllel, szükség esetén megfelelő lehet a fakés, legvégső esetben a gumikés.
• Gyakorló pisztoly: valódi fegyvert soha nem használunk. Gyakorló pisztoly lehet fából, fémből és műanyagból is. A gyakorló pisztollyal csak fenyegetés hárítását gyakoroljuk.
• Egészbot: kb. 180-200 cm (általában a talajtól az álló jitsuka könyökéig ér, ha függőlegesen feltartja a karját) hosszú bot. A támadások hárítását és a védekezést is gyakoroljuk vele.

• Gyakorló pisztoly: valódi fegyvert soha nem használunk. Gyakorló pisztoly lehet fából, fémből és műanyagból is. A gyakorló pisztollyal csak fenyegetés hárítását gyakoroljuk.
• Egészbot: kb. 180-200 cm (általában a talajtól az álló jitsuka könyökéig ér, ha függőlegesen feltartja a karját) hosszú bot.
• Kampósbot: a félbothoz hasonló hosszú, de kampó van a végén. A kampóval végtagra is és nyakra is tudunk akasztani, ez adja a lényegét.
• Lánc: annyiban különbözik a kötéltől, hogy súlyos, esetleg súly van a végén, azaz lehet pörgetni és megcsapja, illetve rátekeredik a célra
• Párosbot: Mindkét kézben tartunk egyet-egyet.
• Hurkosbot [rendőr bot]: a specialitása az, hogy egy kötélhurok van az egyik végébe furt lyukon keresztül.
• Fogósbot [tonfa]: Az egyik végéhez közel merőlegesen egy fogó áll ki a botból. A fogó olyan hosszú, hogy a jitsuka a markába tudja fogni.
• Tüskebot: Hossza annyi legyen, hogy marokra fogva öklünk mindkét végén 1-2 centivel túlnyúljon.